A júniust az ősi magyarok Napisten havának nevezték. Az év hatodik hónapja a nevét Juno római istennőről kapta, aki a főisten Jupiter felesége volt. A népi kalendáriumban Szent Iván havának nevezik. Két fontos esemény, a csillagászati nyár és Szent Iván éje kapcsolódik történetéhez.

 

Juno a szülés és a házasság védelmezője. Junot azonosították Iuno istennővel, akit már a római kultúrkör kialakulása előtt fogadalom- és termékenységistenként tiszteltek, akinek feladata az erkölcsi tisztaság és a női termékenység fenntartása volt.

 

Középpontban a Nap

Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ehhez a csillagászati eseményhez több népi hiedelem és ünnep is kapcsolódik. A Nap eléri legmagasabb fokát, és eljön az év legrövidebb éjszakája. A Napkultuszok idejében legfényesebb égitestünk testesítette meg a férfias erőkkel bíró Istent, akinek pogány ünnepét ma legtöbbször Litha-ként emlegetik.

 

A germán eredetű Litha elnevezést először az i.e. 725-ben alkalmazták június és július összefoglaló neveként. Hasonló névvel szerepel egy szász gabonaistennő. Az összefüggések megértéséhez figyelembe kell vennünk, hogy a nyári időszak a vetés és aratás körül forgott. Így vált a Nap éltető, istenszerű fénye nemző férfivá, aki gondoskodik az élet körforgásáról. Gondozza a földet, learatja termését és ételt ad.

 

A nyár a mai napig a házasságkötés kedvelt ideje. A holdnaptárakat böngészve felfigyelhetünk rá, hogy a hónapok külön nevet kaptak. A júniusi telihold a „Honey-moon” (magyarul nászút). Különböző népi nyelvjárásban nevezték még „mézsör-, páros hónapnak és Szeretők havának is.

Szent Iván

„Bolond a szerelmes, oly fövő agyú
S ábrázó képzetű, hogy olyat is lát,
Mit józan ész felfogni képtelen.”

Shakespeare: Szent Iván-éji álom

 

Ki ne ismerné a humoros szerelmi történetet az éjszakáról, amikor a dolgok megkeverednek és ellenkezőjükre fordulnak. A kívánságok éjszakájának tartott ünnephez színes hiedelem- és szokásrendszer fűződik. Minden történetben felismerhető a szerelem, a tűzgyújtás, az illúzió, a misztikum, a természet lényeinek jelenléte. Ezen az éjszakán tüzet ugrottak, szerelmi praktikákat végeztek.

 

A kereszténység, ahogy más pogány ünnepeknél, itt sem szerette volna híveit megfosztani egykori hiedelmeiktől. A logikai szálat követve, mely szerint a fény győzedelmeskedik a sötétség felett, Keresztelő Szent Jánosnak adományozta ezt a napot. Közelebbről megvizsgálva észrevesszük, hogy a szláv János név az Iván, Ivános névalakból ered.

Számmisztika

 

A számmisztikában a hatos a Vénuszt jelképezi, a vonzerő, a szexualitás, a házasság és a család jelképe. A világ teremtésének hat napja tökéletesen szimbolizálja az élet végső célját, mely a teremtés és a termékenység. A hatos szám a számmisztika követői szerint harmóniára, stabilitásra ösztökél bennünket. A gondoskodás időszaka, ugyanakkor a közös kulturális események, a hagyományőrzés is előtérbe kerül. Lehetséges, hogy a fesztiválok időpontjait nem csak a jó időnek köszönhetjük? 

 

Asztrológia

 

Május 21-től június 21-ig a Nap az Ikrek csillagjegyen halad át. Bár az ikrekre általában mint testvérpárra gondolunk, talán az eredeti ábrázolásban a „pár”, a kapcsolat volt a fontos. Az Ikrekre jellemző kettősség, gyorsaság és nyugtalanság hatja át a hónapot. Gyakran úgy érezhetjük, hajt a vérünk.

 

Ha kívülről tekintünk a hónapra és az őt jellemző eseményekre és szimbólumokra, talán könnyen észrevesszük és elfogadjuk, hogy minden mindennel összefügg. Az év középső hónapja azokat a dolgokat képviseli, amikben a valódi boldogságunkat keressük, látjuk. Szerelmet érezni, párt találni, átlátni az illúziókon, családot alapítani és valami maradandót alkotni.