Az első magyar cigányregény nem mai darab. Története is a harmincas - negyvenes évekre nyúlik vissza, az író gyermekkorába.

 

Lakatos Menyhért, a 2007-ben elhunyt kivételes pályát befutó író első és talán legismertebb műve az életrajzi ihletésű Füstös képek. Saját sorsán keresztül mutatja be a cigányság világát. Nem túloz, nem akar szépíteni vagy hozzátenni a dolgokhoz. Naturalisztikus, mégis gondolat- vagy még inkább lélekébresztő írása életre szóló emlék; aki elolvassa, biztosan magával viszi örökre.

 

Putrik, cigánytelepek a mai napig léteznek, ám a többség jó messzire elkerüli őket és fogalma sincs róla, miként élnek ott hús-vér emberek. Véleményt formálni pedig egyszerűbb készen kapott ideológiák alapján, mintsem elgondolkozni egy-egy állítás helyességén. Ám a lehetőség adott: megmerítkezni a nincstelenségben, a szennyben; elvegyülni rózsás szoknyák forgatagában; a tűzhöz kuporodni a sülő bodaghoz és az öregek meséit hallgatva részesévé válni a cigány Párizs életének.