„A tudás eszköz, és mint minden eszköznek, a felhasználó kezében dől el a hatása.”
/Dan Brown/

Január 18-án többek között az angol Wikipedia is elérhetetlenné vált 24 órára a SOPA néven ismert törvénytervezet elleni tiltakozásképp. Sokan úgy gondolhatják, hogy minket nem érint az aktuális, az Egyesült Államokat legjobban megosztó kérdés, de sajnos tévednek.

A SOPA, azaz az állítsuk meg az online kalózkodást törvény az információs korszak egyik legmegosztóbb törvénytervezete. Természetesen minden olyan vállalat, amely szellemi termékekből termeli a nyereségét mellette áll, így szinte minden filmgyártó cég és kiadó felsorakozott mellette, míg minden internetes szolgáltatást nyújtó vállalat beállt az ellenzők közé.

Az utóbbiak nem támogatnák az internetes bűncselekmények elleni harcot? Első pillantásra valóban ezt a következtetést vonhatjuk le, de hogy megértsük a problémát, kicsit jobban meg kell értenünk, mit is takar valójában a SOPA.

A törvénytervezet elsődleges célja az olyan USA-n kívüli internetes oldalak elleni harc felvétele, melyek szerzői jogok megsértésével gyanúsíthatóak. Ha ez bizonyosságot nyer, akkor az amerikai internetszolgáltatókat arra kötelezhetik, hogy tiltsák le az oldal elérhetőségét, és a keresőkből is kitiltathatják ezeket az oldalakat. Egyes ellenzők szerint ezek alapján Amerika készíthet egy internetes feketelistát, ami gyakorlatilag a cenzúra bevezetése lenne, ezzel semmibe véve a szólásszabadság elvét. A támogatók úgy vélik, hogy az intellektuális tulajdon védelme nem cenzúra.

A SOPA alapján ha egy amerikai állampolgár megnézne egy külföldi weboldalt, azzal potenciálisan azonnal felhatalmazná az amerikai igazságszolgáltatást, hogy intézkedéseket tegyen az oldal ellen.

A törvénytervezet alapján a felhasználók által feltöltött tartalomért a szolgáltató lenne a felelős, ami nagy hatást gyakorolna az olyan felhasználók által generált oldalakra, mint például a YouTube. Ha a törvény hatályossá válna, akkor egy teljes internetes közösséget be lehetne tiltani az alapján, amit egyetlen felhasználó elkövetett.

Egy elemzés szerint a SOPA annyira széleskörű, és a szabályozás annyira nem kapcsolódik az internet technológia valóságához, hogy elfogadásával megszűnhet az internetes kereskedelem, vagy akár a megszokott internethasználat is. Ennek következtében az internetes vállalkozások helyzete annyira bizonytalanná válna, hogy a befektetők megvonnák a támogatásokat, ezzel számos vállalkozás csődbe kényszerülne, így a foglalkoztatottságra is kihatna a törvény.

Ha mindez nem lenne elég, akkor ott vannak még a technikai kérdések. Ahhoz, hogy az elképzelés megvalósíthatóvá váljon, a szolgáltatóknak mélységében ellenőrizniük kellene a felhasználók által küldött és fogadott adatokat, ami személyiségjogi kérdéseket vet fel.

A SOPA valóban „csupán egy amerikai törvény”, de hatályba iktatása nemzetközileg népszerű és látogatott oldalak végét jelentheti, bár elvileg nem a cenzúra eszközeként akarják alkalmazni az így teremtett lehetőségeket. Egyes vélemények szerint a tervezet elfogadásával egy lépéssel közelebb kerülnénk a szólásszabadság, mint fogalom megszűnéséhez.