Egy kirakó-darab két legfontosabb jellemzője a minta és a forma. Egy darab puzzle akkor illeszkedik a környezetébe, ha mindkét szempontból odaillik.

 

Amíg kirakózáskor megtaláljuk a helyes darabot az üres helyre, több oda nem valót is bepróbálunk. Némelyik jelölt egészen csalóka, mert bepattintható egy kis erőltetés árán, és még a mintája is odatetsző, de érezzük, hogy nem az igazi. Otthagyjuk, hiszen nem volt nála jobb, de helyzete végig zavaró marad. Egyszerűen böki a szemünket. Aztán amint előkerül a kupacból az igazán megfelelő példány, és kicseréljük, rögtön megnyugszunk, mert tudjuk, hogy a helyén van. Az itt bukott jelöltnek pedig újra teljes értékűként keressük tovább az ideális pozíciót.

 

Ha két darab kirakó nem illeszkedik jól egymáshoz, az egyiknek sem a hibája, hiszen mindkettőnek megvan az a környezete, amibe igazán passzol. Amíg nem találjuk a helyünket az életben, kereshetjük minta és forma alapján. Forma alapján talán sok helyre illünk, és velünk is hiánytalan lehet egy képdarab, de ha a mintánk nem illik oda, az se nekünk, se a környezetünknek nem jó!

 

Minta alapján hasznosabb keresnünk. Mi azonban nem vagyunk tökéletesre kifaragva, magunknak kell alkalmazkodni a nekünk való kerethez minden oldalunkkal. Magunknak kell befaragni magunkat a helyünkre, és csak oda érdemes, ahova a mintánk szólít minket.