Mindannyian reméljük, hogy történik valami, ami segít a vágyainkat megvalósítani. De bármit is szeretnénk elérni az úton, biztosan tartunk egy-egy lélegzetvételnyi szünetet, amíg újra er?t gy?jtünk a mindennapokhoz. A bekapcsolt televízió el?tt kikapcsolódik a hajtómotor, és a tágas világ besz?kül egy dobozba.

 

Megtudjuk, mi zajlik körülöttünk a világban, milyen törvények keresztezik a jöv?nk mindennapjait, és hogy milyen id?nk lesz másnap. A n?k végre hallhatnak prosztata problémákról, a férfiak pedig a hüvelygombáról és a menstruációról. És nem maradhat titokban semmi, mert aktívan fókuszálhatunk arra, hogy melyik hírességnek van szilikonból a melle, és hogy azokat melyik magazin oldalain tekinthetjük meg tüzetesebben.

 

Aztán újra el?kerülnek az életcélok, de már nem mi teszünk azok eléréséért, hanem színészek játsszák el helyettünk, hogy ügyesen megbirkóznak az akadályokkal. Nekünk nincs is más dolgunk, mint elképzelni, hogy mi tesszük meg azt, amit a képerny?n látunk. Nem is nehéz a válogatott alfahímek és szépségkirályn?k b?rébe bújni. Így az esti pornófilm is jobban esik, és szinte mosolyra is görbül a szánk, hogy ma is milyen jól nézünk ki, és megint milyen remek napunk volt. Ám miközben a kényelmes fotelben mosolyogva meredünk a képerny?re, nem látjuk a holnaptól való félelmet a mellettünk ül? szemében.

 

A televízió szinte egyfolytában be van kapcsolva, amíg otthon vagyunk. Még akkor is ontja magából a figyelemfelkelt? üzeneteit, amikor mással foglalkozunk. A lakások berendezése is televízió-központú. Amire csak le lehet ülni vagy feküdni, úgy van elhelyezve, hogy kényelmesen és zavartalanul lehessen bámulni a képerny?t.

 

Azokban a háztartásokban, ahol több készülék is megtalálható, szétzilálódhat a családi élet, mert így nagyobb az esélye, hogy a család tagjai egyedül nézzék meg a kedvenc m?sorukat. Így még kevesebb kommunikáció zajlik az egy háztartásban él?k között, ráadásul akkor hat ránk a legjobban a m?sor, amikor egyedül vagyunk. Az ilyen együttlétek a televízióval ellentmondásosak: egyszerre ad társaságot és magányosít el. A néz? úgy érezheti, hogy éppen egy barátjával lehet együtt, aki sosem válik unalmassá. A személy így nem érzi magát magányosnak, és kevésbé keres valódi társaságot.

Ahol viszont csak egy készülék van, ott lehetnek látszólag kedvez? hatásai a televíziózásnak. A gyerekek például sokszor nem is a m?sor miatt ülnek le a televízió elé, hanem hogy együtt legyenek a szüleikkel. Bár természetesen, ha egy televízió sem lenne, akkor még kevesebbet lennének külön a családtagok. Az együtt tévézés viszont leginkább a m?sorról szóló, sekélyes beszélgetésekbe fullad.