Szegeden található az ország egyik legnagyobb négyszög alakú tere, a Széchenyi tér. Páratlan szépségű látvány fogadja az ott sétálókat. A virágba borult park egyik legvarázslatosabb hatása az illatozó liliomfák és magnóliák.

A liget az élővilágon kívül több nevezetes szobrász által készített emlékművel is dicsekedhet. Itt van a park névadójának, Széchenyi Istvánnak (Stróbl Alajos )is a ruskicai fehér márványszobra, Tisza Lajos(Fadrusz János) szobra, aVásárhelyi Pál szoborcsoport (Mátrai Lajos- Pásztor János), Deák Ferenc(Zala György) szobra, egydór oszlopon található fehér mészkőből Klebelsberg Kunó (Mellocco Miklós) emlékműve, és zárásként Szent István és Gizella királyné ( Kligl János) szoborpárosa.

 

 

A nyári turisták, ha szerencséjük van, akkor ugyanitt elcsíphetnek egy jó kis vásárt is, ahol az eredeti szegedi paprikától kezdve a pálinkáig mindent beszerezhetnek. Kötelező szuvenír: a piros alapon fehér pöttyös csésze.

 

 

A Széchenyi teret körbeveszi számos palota, mely több stílust képvisel. Kihagyhatatlan a kettős Városháza, amelyet a „Sóhajok hídja” köt össze, amit a velencei mintáról kopíroztak le. Klasszicista stílus kedvelőinek érdemes szemügyre venni a Grünn Orbán-házat, itt működött az első szegedi nyomda. Ugyancsak itt van a Takarékpénztár épülete, amely a késő szecesszió jegyeit viseli és emiatt eléggé kilóg a sorból. Közelében van még a Jerney-ház, a Vasalóház, a Zsótér-ház, a Tisza Szálló, Déry-ház ésa Balogh-ház.

 

 

Elhagyva a Széchenyi teret, áthaladva a Kárász utcán, amelyik a legforgalmasabb sétálóutca eljutunk a Klauzál térre. A Kárász utca a legelegánsabb butikok választékát kínálja. A virágzó oleánderfák finom illata lengi be a korzót, ahol a gyönyörű és dizájnos új padokon mindenki megpihenhet pár percre.

 

 

A Klauzál téren éttermek, cukrászdák (Virág cukrászda) és sörözők soraknak. A téglavörös lapnak köszönhetően igazi mediterrán jelleget ölt a tér. Egy kellemes ebéd mellett akár Itáliában is érezhetjük maunkat. Az egyik legtekintélyesebb ház az érett klasszicista stílusban épült Kárász-ház, előtte az Oroszlános-kúttal (Tóbiás Klára). Erkélyéről mondta el utolsó nyilvános beszédét Kossuth Lajos, akinek a tér másik oldalán található az első egész alakos szobra (Róna József készítette). A Klauzál teret is számos jelentőségteljes ház és palota tölti be: Kiss Dávid-ház, Gál-palota, Wagner-ház, Lengyel-palota és a romantikus stílusú Eisenstädter-ház.

 

 

Kisétálva a Kárász utcából, búcsút intve a Az utcai zene c. szoborcsoport alakjainak, kiérünk a Dugonics térre, ahol rögtön fölénk magasodik a fenséges Ungár-Mayer-ház (Magyar Ede). Erről tudni kell, hogy a földszinti részén volt az egykori Korzó kávéház, ahol József Attila is szívesen időzött, mivel alig pár lépésre volt az ominózus Szegedi Tudományegyetemtől. Az egyetemet pedig nem más, mint József Attila (Varga Imre) szobra vigyázza árgus tekintettel, Dugonics Andrással (Somorjai Ferenc) együtt. Vele szemben található a híres szökőkút, amelyet semmiképpen nem szabad kihagyni. Kiválló relaxációs pontja a városnak, víz-, fény- és hangjátéka mindenkit megnyugtat és olyan zenei aláfestésre meditálhatunk, mint Vivaldi, Bach, Mozart, Beethoven és Brahms, sőt nyáron a Szabadtéri Játékok műsorainak zenéből is részleteteket hallhatunk.

 

Idén sem maradt el ez a kulturális élményorgia. Fantasztikus elődaások tették tiszteletüket az impozáns Dóm téren (az Operett-Opera Gála, a Carmen opera előadásai, a Hair és a My Fair Lady musicalek és a Dózsa néptánc előadásai). A Dóm tér eklektikus hangulata kiváló helyszínt biztosít a produkcióknak. Ha a színpad éppen nincs felépítve, akkor teljes magasztosságában megcsodálhatjuk a Fogadalmi templomot, amely nagyságrendileg a negyedik az országban. Később a téren a közismert zenélő Órajáték is helyet kapott, amelyet Csúry Ferenc alkotott, naponta kétszer, 12 óra 15-kor és 17 óra 45-kor szólal meg és indul útjára a 18 figura.

 

 

S ha már előadásoknál tartunk, akkor év közben érdemes meglátogatni a Szegedi Nemzeti Színház pompázatos épületét, amely az esti kivilágításban a legkecsesebb. Várkerti sétautunk alkalmával pont belebotlunk. Enyhe hasonlóságát a Vígszínházzal annak köszönheti, hogy ugyanaz a tervezőpáros tervezte, Helmer és Fellner. Erkel és Katona (Tápai Antal) állnak őrt, belesimulva a homlokzatba. A próza és opera mellett megbecsült része a színháznak a Szegedi Kortárs Balett együttese is, akik modernebb táncstílusukkal tekintélyes hírnévre tettek szert. Olyan híres vendég balerina is megfordult itt, mint Isadora Duncan.

 

A kultúrpalota néven is emlegetett Móra Ferenc Múzeumot is útba kell ejteni, ha futja még az időnkből, ugyanis nagyon gazdag a régészeti gyűjteménye, de az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is otthon szokott adni, épülete meg egyszerűen lenyűgöző.

 

 

Hazafelé bandukolva, a Boldogasszony sugárúton az állomás felé álljunk meg egy pillanatra a neoklasszicista Hősök kapuja alatt és vesszünk bele a részletekbe. Forrai Kornélia restaurátor újította fel a szinte teljes mértékben elpusztított Aba-Novák freskókat, amelyek az első világháborús hősök emlékére készültek. Időigényes.

 

Szeged ennél sokkal, de sokkal több látnivalót rejt magában, de ebbe az egy napba csak ennyi fért bele.

 

Érdemes meglátogatni a festői Tisza parton elterülő Szeged városát.

 

 

Fotó: Piros Csilla