Az emberi testet számos láthatatlan veszély fenyegeti. Némelyik kevésbé veszedelmes, mások halálosak is lehetnek. Az orvostudomány kitartóan küzd a gyógyszerek kifejlesztéséért, de sajnos évről évre fedeznek fel újabb vírusokat vagy a régiek közül üti fel a fejét egy mutálódott példány. Milliárdszor kisebbek nálunk, mégis ledöntenek minket a lábunkról.
Mik azok a vírusok?
A ma ismert legkisebb mikroorganizmusokat hívjuk vírusoknak. Az élő és az élettelen határán foglalják el a helyüket. Sejt nem veszi őket körül, nincs sejtmag, nincs anyagcsere. A legprimitívebb életfunkciókra sem képesek, ezért nem nevezhetőek élőnek. Ők a természet vámpírjai, mivel egy gazdaszervezetbe jutva kihasználják annak életfolyamatait és máris szaporodnak, fejlődnek. A vírusok nem mások, mint apró életdarabkák fehérjébe burkolva.
Hogyan sokszorozódnak? Hogyan védekezhetünk ellenük?
A vírus a sejtbe jutva átalakítja annak működését és reprodukálódik. Ezzel a folyamattal a gazdaszervezet károsodik. Az ember általános testhőmérséklete (35-36fok) megfelelő a szaporodásukhoz. A testnek idő kell a ”betolakodó” felismeréséhez, ezért a bejutást követő maximum 24 órában fokozatosan elkezdi emelni a saját hőmérsékletét. Ez egy védekező reakció, ezért az alacsony ”lázat” nem tanácsos levinni.
 Mivel a sejten kívüli vírus semmilyen anyagot nem vesz fel az átprogramozott saját sejtet pedig a gyógyszer képtelen megkülönböztetni az egészséges sejttől, ezért a felírt antibiotikumok csak a legyengült immunrendszert ért támadások ellen védenek. Míg régen csak tüneti kezelés állt rendelkezésre, addig manapság, a tudomány fejlődésének köszönhetően, már sok esetben oltással védekezhetünk a vírusok ellen.
A szervezet saját maga is védekezik, ugyanis a vírus által megtámadott sejt interferont termel. Ez az anyag bejut a többi sejtbe, ezzel hátráltatja, néhány esetben megakadályozza azok tovább fertőződését. Bár az interferonos kezelés működhet néhány betegséggel szemben, a mellékhatásai elég súlyosak lehetnek.
Melyek a leggyakoribb vírusos megbetegedések? Mik a tünetek és hogyan lehet kezelni őket?
- a nátha cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje néhány nap. Ritkán jár lázzal, viszont jellemző az orrdugulás, tüsszögés, köhögés. A nátha nem csupán orrfolyást jelent. A szövődmények között lehet homlok- és orrmelléküreg-gyulladás, fülbántalmak és tüdőgyulladás is. Sajnos csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, ezért a megelőzésre kell jobban odafigyelni.
 - az influenza egy szintén cseppfertőzéssel terjedő betegség. Néhány óra alatt magas láz és végtagfájdalom jelentkezik. Hidegrázással, fejfájással és mellkasi panaszokkal jár. Az influenza súlyos szövődményekkel járhat! Tüdő- vagy mellhártyagyulladás, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hörghurut. Az említett betegségeket a legyengült felső légutak baktériummal való felülfertőződése okozza. A kezelését minden esetben az orvos dönti el.
- a veszettség főleg fertőzött állatok harapásával, váladékával terjed. Ha a sérülést követően mihamarabb oltást kapunk, a fertőzés kialakulása elkerülhető, ellenkező esetben a vírus halálos lehet.
Forrás: MedicHelp; Wikipedia
- folytatjuk -
|