A karácsonyi és a húsvéti készülődés örök velejárója a képeslapok lázas írása. Míg a tízes és húszas éveikben járók már inkább virtuális úton küldik jókívánságaikat, addig szüleik nagyrészt a kézzelfogható üdvözlőlapok hívei maradtak, a köztes generáció pedig hol ide, hol oda húz. Legyen bár a képeslap elektronikus vagy papíralapú, fontos, hogy üdvözletünket tökéletes helyesírással írjuk meg. Ez egyrészt presztízskérdés a küldő számára, másrészt senki sem veszi jó néven, ha a postaládájába érkező lap szarvashibákat tartalmaz.

 

Ugyan mit is lehetne helytelenül írni egy ártatlan üdvözlőlapon? Hiszen mindegyik szót leírtuk már százszor a boldogtól a kívánokig. Mielőtt azonban túltengene helyesírói önbizalmunk, gondolkodjunk el azon, hogy kicsi vagy nagy betűvel írnánk-e a szókezdő betűket, például egy karácsonyi üdvözlőlapon! Vajon a Boldog Karácsonyt! vagy a Boldog karácsonyt! a helyes forma? Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, gondoljunk egy kicsit arra is, hogy a boltokat járva melyik variációt láttuk gyakrabban a képeslap-állványokon! Nos, nem biztos, hogy a gyakrabban látott forma lesz számunkra a megfelelő helyesírási szempontból is.

 

Most pedig dobpergés és visszafojtott lélegzet, mert a helyes válasz a következő:

 

"Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, anyák napja, május elseje, mindenszentek, karácsony, húsvét, nemzeti ünnep; a honfoglalás, a mohácsi vész, a bécsi kongresszus, a szabadságharc, az ónodi országgyűlés, a francia forradalom; stb."[1]

 

Ha tehát eddig úgy írtuk le a húsvétot, az anyák napját és a karácsonyt, hogy nagy kezdőbetűt biggyesztettünk az elejére, bizony nem jól tettük. Valójában a Boldog karácsonyt! és a Kellemes húsvétot! vagy Kellemes húsvéti ünnepeket! viszik a pálmát, nem is szólva a Boldog új évet! kis kezdőbetűiről.

 

Aggodalomra azonban semmi ok. Nem kell szégyenünkben a föld alá bújnunk, elég, ha egy kicsit elgondolkodunk azon, hogy miért is szeretjük nagy kezdőbetűvel írni az ünnepeket. Természetesen azért, mert fontosak számunkra, ahogy erre a szabályzat is utal („bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük”). Bizonytalanságunkat tovább fokozhatja az a körülmény, hogy a feliratos képeslapokon gyakran nagy kezdőbetűvel láthatjuk az ünnepek neveit. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ilyenkor az üdvözlet minden szava (a Boldogtól az Ünnepekig) nagy kezdőbetűvel szerepel.

 

Akárhogy is írjuk a továbbiakban képeslapjaink szövegét, nem árt fejben tartanunk, hogy az ünnepek neveinek alapjáraton kis kezdőbetű jár. Ha viszont tovább folytatódik a nagy betűs tendencia, még az is elképzelhető, hogy az akadémiai helyesírás szövegezői újragondolják a szabályt. Bár száz éven belül erre nemigen számíthatunk.

---