Nyelvelő |
A rovat korábbi cikkei |
| Beszédaktus utáni kielégülés |
| A szavak varázserővel bírnak, befolyásolják a mindennapokat és a tárgyakat, embereket. Azt, amit mi a primitív népek naiv bájának vélünk a szavak és megnevezések teremtő ereje kapcsán, ha jobban belegondolunk, mi is ugyanígy valljuk, csak más köntösbe bújtatjuk. |
| | Rokontalanok - 2.rész |
| Rossz lehet rokontalan nyelv beszélőjének lenni? Nem feltétlenül. A világban ugyanis a pénz, a hatalom és a politika irányít, nem a „halzsíros atyafiság” vagy az egy nyelvcsaládba tartozás érzése. |
|
| Az éltető szer |
| A szeret igénket már magyarázni sem kell, hiszen a legmélyebb lelki összekapcsolódást érthetjük alatta. A szerelem akár a misztikus ötödik elem is lehetne, a tűz-víz-föld-levegő négyesén kívül, amely, ha nincs meg az életünkben, akkor csak fél-elemünk van... |
| | Rokontalanok - 1.rész |
| Egy rokontalan nyelv remekül elboldogul az őt körülvevő világban, fejlődik, társakra lel, vegyül, egyszóval változik. Az alábbiakban feltérképezzük, hogy mitől is lesz rokon két nyelv, illetve hogy mely nyelveknek nem találtak még rokonokat a legalaposabb nyelvészek sem. |
|
 |
|
| Lesz még nekem karácsonyom |
| Népszokást említ a késő karácsony után kántálni kifejezés. Ezt a közmondást olyankor használják, ha valaki egy már megtörtént esemény után, megkésve akar segíteni vagy kér segítséget valamilyen probléma megoldásában. |
| |
| Se hideg, se meleg |
| Őseink nálunk jobban ki voltak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak, így a hideg és a meleg fogalma jóval túlmutatott a szavakhoz társuló hőérzeten. Milyen népi metaforák, bölcsességek szunnyadnak a magyar nyelvben a hideg és meleg szavakkal kapcsolatban? |
| | Alvó nyelvünk |
| Arra is fény derülhet nyelvünk sugallatait hallgatva, hogy aggodalmaskodni öreges szokás. Vagyis: az aggódás egyfajta megfásult viszony, kapcsolat az élettel. Aki fiatal akar maradni, ne aggodalmaskodjon! |
|
 |
|
| Népnyelvi növényhatározó |
| Igen kínos lenne, ha a sarki zöldségesben kókuszdió helyett egy megtermett macskamajmot kérve nem épp a beszerzési hely miatt küldenének melegebb éghajlatra bennünket. |
| | A nyomtatott szó szent? - 3.rész |
| Felgyorsult, egyre inkább digitalizált világunk egyik fájdalmas mellékterméke a helyesírási hibáktól hemzsegő, nyomtatott szöveg. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy kezelésbe vesszük ezeket a lépten-nyomon fellelhető, beteg szövegeket. |
|
| Mit ér a nyelv, ha mesterséges? - 2.rész |
| Az eszperantó ma az egyetlen működő mesterséges nyelv. Több mint 10 millió aktív beszélője van világszerte. A leggyorsabban és legkönnyebben megtanulható élő nyelvnek tartják... |
| | Mit ér a nyelv, ha mesterséges? - 1.rész |
| Miért van az, hogy néhányunknak az az álma, hogy létrehozzon egy új nyelvet? Ha pedig már létrehozta, akkor ki fogja azt használni? És miért pont azt használná, ha úgyis van még a világon sok ezer másik nyelv? |
|
 |
|
| Nyáron szánt, télen szalmakalapot |
| Őseinknek nem elsősorban a szabadtéri élvezetekkel kapcsolatos szavak jutottak eszükbe, ha a nyárról esett szó. Vajon milyen bölcsességeket, szófordulatokat őrzött meg számunkra nyelvünk a régi időkből? |
| | A nyomtatott szó szent? − 2. rész |
| Számtalan nyomtatásban megjelent szöveg várja, hogy a nyelvelő rovat olvasói rátaláljanak a bennük lapuló hibákra. Ismét arra biztatjuk Olvasóinkat, hogy hozzászólásaikban írják meg nekünk a talált hibát, hibákat! |
|
| Irónia és groteszk |
| Cinikus. Szkeptikus. Ironikus. Szarkasztikus. Groteszk. Abszurd. Absztrakt.
Vajon mi a különbség köztük?...
|
| | A nyomtatott szó szent? |
| Cikksorozatunkban játékra invitáljuk Olvasóinkat, melyben tesztelhetik helyesírói érzéküket, tudásukat, mégpedig olyan szövegeken, amelyek sajnos nem megengedhető hibákkal tarkítva hagyták el a nyomdát. |
|
 |
|
| Az igazi örökmozgó |
| Tudósok, feltalálók és egyéb kalandvágyó emberek évszázadokon, sőt, évezredeken keresztül próbáltak rájönni arra, hogy mi módon lehetne előállítani a perpetuum mobilét, vagyis az örökmozgót. Örömmel jelentjük, hogy rábukkantunk az évezredes titok nyitjára! |
| | Színezd újra! |
| Nagyon színes egyéniségek vagyunk! Van, hogy sárgulunk az irigységtől, egészen zölddé válunk, ha rosszul érezzük magunkat, halvány lila segédfogalmunk sincs sokszor, miképp kerüljünk ki a kalamajkából, és rózsaszín felhőn lebegünk tíz centivel a föld felett, amikor szerelmesek vagyunk. |
|
| Farsang farkán |
| "Farsang farkán csúszik a szán." A népnyelv a farsang három utolsó napját nevezi farsangfarkának. Régen ebben a három napban volt a legnagyobb dínom-dánom, hiszen már az ajtón kopogtatott a negyvennapos böjt. |
| | A kisebb néha jobb - 2.rész |
| A magyarban látszólag rém egyszerű a kis és nagy kezdőbetűkhöz kapcsolódó szabály: a közszavakat kicsi, a tulajdonneveket nagybetűvel kezdjük. |
|
| A rovat korábbi cikkei |
|
|
